Károly gazda mindössze egy mobiltelefon árát költötte el, mégis közel 2,5 millió forintot mentett meg az agrárvállalkozása számára.
A meteorológiai mérések kezdete óta nem volt hazánkban olyan csapadékhiányos nyár, mint idén: az országos átlagban hullott csapadék az átlagos mennyiség alig 36 százalékát tette ki. Mindössze 74,1 mm csapadék mellett sorra dőltek meg a hőségrekordok, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége pedig azonnali válságkezelésre tett javaslatot a kukorica és más szántóföldi kultúrákat ért súlyos veszteség miatt. Van rá mód, hogy a magyar mezőgazdasági vállalkozások mérsékeljék a példátlan aszály okozta károkat?
Az előrelátó gazda döntése
Károly gazdának pocsék éve volt a kukoricával: a 14 hektáros tábla legjavát elvitte az aszály, a várt terméshozamnak mindössze hatodrészét sikerült betakarítani. Hektáronként 6,3 tonnás hozammal kalkulált, ami az előző évi értékesítések alapján 6 174 000 forintos bevételt jelentett volna a vállalkozás számára; ehhez képest a megmaradt kukoricából alig 980 000 forint csorgott vissza a kasszába.
Nagy szerencse, hogy Károly gazda előrelátó volt. Tisztában volt vele, hogy viszontagságos időszakot él a magyar agrárium, a megváltozott időjárás a családi gazdaságot sem kíméli, ezért előző év szeptemberében A típusú növénybiztosítást kötött a kukoricatáblára. Jól tudta, hogy a biztosítás akkor érvényesíthető, ha a kár meghaladja az 50 százalékot, és önrészt is kell vállalnia, de kiszámolta, hogy baj esetén így is milliós bevételt jelenthet a családi gazdaság számára, ráadásul az állam a káresemény bekövetkeztétől függetlenül támogatja a biztosítás megkötését – tehát mindenképpen jó üzletnek tűnt a biztosítás.
Mi a pénzügyi biztonság ára?
A fenti kukoricatáblára vonatkozó biztosítás megkötésekor a biztosítási összeg alapját a várt hozam ellenértéke jelenti. Az A típusú növénybiztosítás esetében a biztosítási összeg általában 5-6 százalékra rúg, de bizonyos kedvezményekkel ez akár 2,5 százalékra is mérséklődhet. A biztosítási díj támogatása minimum 41, legfeljebb 70 százalék; 2025-ben ezt az értéket 60 százalékban állapították meg – vagyis az 5 százalék a gyakorlatban legfeljebb 2,5 százalékot jelent. Az állami támogatást a gazda akkor is igénybe veheti, ha az adott évben nem történt káresemény, ezt az összeget körülményektől függetlenül visszatérítik az agrárvállalkozásoknak (általában tárgyév végén vagy következő év elején történik meg a kifizetés).
Amikor 123 480 egyenlő 2 337 300
Károly gazda kukoricaföldjére 5 százalékban megállapított díjjal történt biztosításkötés, és a 308 700 forintos biztosítási költségből 60 százalékot térített vissza az állam, vagyis 185 220 forinttal járult hozzá a költségvetés a vállalkozás biztonságához. A gazdának 123 480 forintba került az aszálykár elleni biztosítás, a káresemény bekövetkeztekor pedig 2 337 300 forint kártérítést kapott. Így az aszály okozta teljes kár 45 százalékát fedezte a biztosítás, minek köszönhetően a talált hozam értékesítésével együtt 3 317 300 forintos bevétele származott ebben az évben a balsorsú kukoricatáblából. Ugyanakkor a pénzügyi biztonság mindössze 123 480 forintos költséggel terhelte meg a cég kasszáját – abban az esetben, ha Károly gazda nem kötött volna biztosítást, a 980 000 forint bevétel mellett 5 194 000 forintos kárt kellett volna elkönyvelnie az agrárvállalkozásnak.
