Az algafarmot és gyártóüzemet üzemeltető, szegedi Alga-System Kft. biotechnológiai vállalkozás története a folyamatos kutatás-fejlesztés és a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás jelentőségét példázza.
KéK Körkép: A tradicionális kínai, kiváltképpen japán konyhában az algát nem csupán umamitartalma, hanem egészségügyi hatásai miatt is kitüntetett alapanyagként tisztelik.
Lele Dániel: A különböző algák régóta szerepelnek az emberek étrendjében. A fent hivatkozott tengeri leveles algák régebb óta, mint az általunk tenyésztett mikroalgák, amelyek genetikailag is nagy különbözőséget mutatnak. A tengerparttal bíró országokban természetesen ismerték a mikroalgák jótékony élettani hatását, de sokáig nem számított élelmiszeripari alapanyagnak. Holott az általunk termesztett spirulina páratlan természetes fehérjeforrás, a biomassza 70 százalékban tartalmaz fehérjét, 30 százalékban szénhidrátokat és rostokat – ezért is nevezzük a táplálékkiegészítők Chuck Norrisának.
KK: Ezek szerint a mindent vivő táplálékkiegészítők sorozatgyártása volt az üzleti modell.
LD: Nem egészen, a farm története elég kalandos volt, kanyarokkal és kitérőkkel sűrűn tagolva. Eredetileg az üzem egy nagy környezetvédelmi projekt részegysége lett volna, az algát karbonmegkötésre szántuk egy szeméttel üzemelő erőmű csatolt műszaki részlegeként. Ez a projekt sajnos bürokratikus okból nem valósult meg, de az algafarmot ettől függetlenül életképes üzletnek gondoltuk, ezért leválasztottuk a nagy projektről és elkezdtünk komolyabban foglalkozni vele. Úgy gondoltuk, hogy a környezetbarát mezőgazdasági művelés nálunk is egyre nagyobb teret fog nyerni, mi pedig környezetbarát mezőgazdasági termékeket fogunk előállítani.
KK: A jelenlegi termékpaletta még csak nem is utal erre a szakmai profilra.
LD: Ez volt a pilot projekt, és nem is teljesítettünk rosszul ezen a területen. Sokat fektettünk kutatás-fejlesztésbe, és mind növénytermesztés, mind állattenyésztés terén ígéretes eredményeket értünk el. A spirulina biomassza adagolásával lehetségessé vált a szárnyasok, különösen kacsa és csirke tenyésztése antibiotikumok nélkül, vagyis jóval egészségesebb élelmiszert tudtak előállítani a gazdák. 2022-ben azonban az élelmiszeripar felé fordultunk.
KK: Ekkor engedélyezték a mikroalgák élelmiszeripari alapanyagként való felhasználását?
LD: Eleinte mezőgazdasági termékekhez használták adalékanyagként: talajjavító szerekben, állati takarmányban, bio permetszerekben alkalmazták. 2018-ban, amikor elindult a farmon a kísérleti üzem, még mi is ilyen felhasználásban gondolkodtunk. A nagy fordulat 2022-ben következett be: az Európai Unió élelmiszerré minősítette a spirulina algát, és megkapta a superfood minősítést, mint különösen nagy tápanyagtartalmú, környezetbarát módon termeszthető alapanyag. Innentől kezdődött ennek a különleges növénynek modernkori élelmiszeripari karrierje.
KK: Ekkor állították át a farmot élelmiszeripari gyártásra?
LD: Ami ismét jelentős befektetést igényelt. Kutatás-fejlesztés terén már elég jók voltunk, nagy cégek is megkerestek minket, hogy szállítsunk be élelmiszeripari alapanyagokat, de némi mérlegelés után más utat választottunk. Nem álltunk meg ennél a szintnél, mert komolyabb üzleti lehetőséget láttunk ebben az iparágban, saját termékeket akartunk fejleszteni, nem csupán alapanyagot értékesíteni.
KK: Az étrendkiegészítők piaca rendkívül kompetitív piac, jellemzően multicégek, nagy brandek uralják. Milyen üzleti tervvel vágtak neki a vállalkozásnak, miben látták a vállalkozás és a termék legerősebb pontjait?
LD: Valóban nagyon sok termék van a piacon, és egyre több bukkan fel. Ám felmerül a kérdés, hogy ezek a termékek milyen minőséget képviselnek, milyen a valódi élettani hatásuk, ha úgy tetszik: melyik kacsa antibiotikummentes, és melyik nem. A nagyoknak nyilván megvan a technológiája, megveszik a világpiacon az alapanyagokat, rengeteget költenek marketingre, de tapasztalataink szerint ezen a termékek mögött más a gyártástechnológiai sztenderd, és végső soron az üzleti etika. A nagy gyártók ugyanis kivonják az algából az értékes aminosavakat és fehérjéket, a legértékesebb komponenseket gyógyszeripari célra hasznosítják, és csak a maradék kerül bele az étrendkiegészítőikbe.
Mi a minőségben láttuk és látjuk a piaci lehetőséget, ez a selling point. Meggyőződésünk, hogy ha valaki pénzt szán az egészségére – nagyon helyesen, jegyzem meg –, akkor valóban értékes terméket kapjon, ne az értékes termék csekély hatásfokú másolatát. Érdemes megvizsgálni a spirulinából készült étrendkiegészítők leírását: a teljesértékű termék többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, például linolénsavat (LA) és gamma-linolénsavat (GLA), valamint olyan aminosavakat, mint a leucint, a valint és az izoleucint. A mi termékeink megfelelnek ennek a minősítésnek, a termékek összetétele nyilvános, elég meglátogatni a weboldalunkat és a webshopunkat. Ugyanakkor az alkalmazott technológiának köszönhetően semmilyen emberi szervezetre káros vagy kétséges hatású anyag nem kerülhet az általunk gyártott étrendkiegészítőkbe, és a vásárló teljeskörű információt kap az adott termék élettani hatásairól.
KK: Jelenleg is zajlanak kutatási-fejlesztési projektek?
LD: Számos ilyen projektet futtatunk. A jelenlegi termékskálánk négy terméket tartalmaz, a közeljövőben ezt a számot megduplázzuk. Remek csapat dolgozik a farmon: a fejlesztési stáb vezetője Nemcsók János biokémikus professzor és Dr Hoffmann Anna kutatógyógyszerész, Varga Krisztina biológus pedig az algatermesztésért felel. Folyamatosan kutatjuk a különböző hatóanyagok és hatóanyagkombinációk tényleges élettani hatását, hogy még hasznosabb termékeket állíthassunk elő – ez egy véget nem érő folyamat, mert rengeteg lehetőséget látunk.
A másik feladat a kapacitásbővítés, a termesztési és gyártási volumen növelése. Ehhez kapcsolódik egy jelentős kihívás, a marketing kérdése, merthogy szeretnénk jobban láthatóvá válni a piacon. Ez nem lesz könnyű feladat, de az értékesítés növelése szempontjából kulcsfontosságú.
KK: Miként tudja támogatni a KéK Cégcsoport egy hasonló, folyamatosan fejlődő cég üzletmenetét és üzleti eredményeit?
LD: A Cégcsoporttal régi kapcsolatban állunk, más vállalkozásaink is tagok. Több cégünknek van felelősségbiztosítása, az üzleti utakra mindig a KéKnél kötünk utasbiztosítást, de magánszemélyként is utaztunk már a Travellel. A cégben lévő autók kivétel nélkül KéK üzemanyagkártyával futnak: mivel a havi üzemanyagszámlánk önmagában is 6-7 millió forint, az éves megtakarítás jelentős – és ezt a megtakarított összeget akár kutatás-fejlesztésre is fordíthatjuk.
